A Kukorica János vitéz című daljáték persziflázsban a népszerű daljátékot egy új és különös színházi megjelenítésben szeretnénk megvalósítani. A két főszereplő, Iluska és Jancsi folyamatosan egy úgynevezett makett díszletvilágban létező bábfigurák, körülöttük pedig az élő szerep személyiségek, körbevéve az idealizált színpadi világot, felidézik az eredeti 1906-os ősbemutató (Király Színház) rejtélyeit.

A színpadi próbák kezdetén a kor nagyszerű primadonnája, Fedák Sári, Molnár Ferenc híres drámaíró későbbi felesége, kikövetelte magának a főszerepet, annak ellenére, hogy az egy tenor hangra íródott férfiszerep. Sem a lírai szoprán Iluskát, sem a koloratúrszoprán szerepet, a francia királykisasszonyt nem akarta eljátszani. Ebből már rögtön az első próbákon komoly bonyodalmak alakultak, és a Harlekin társulata ezt a konfliktusokkal teli próbahangulatot jeleníti meg. A daljáték második és harmadik felvonására kibontakozik az illúzionált valóságra épülő parodisztikusnak ható meseszerű álomvilág, amely körbelengi az eredeti daljáték stílustörekvéseit. Végül az illúzionált valóság összekeveredik a valóság illúzióival. Jancsi megjelenése huszár egyenruhában, majd a törökök feletti győzelme és az, hogy ő a francia udvarban éljen, mint a királylány szerelmese, Iluska távollétében, az önmagában a tökéletes illúzió. Ezt a valósághoz viszonyítottan képtelen történetiséget nem csak lélektanilag, hanem a totális színház eszközeivel is szeretnénk megjeleníteni. Bízunk benne, hogy a kicsit groteszknek tűnő átdolgozás mintegy tükröt tart az eredeti daljáték naiv látásmódjának és közelebb hozza a fiatalokhoz, mai felnőttekhez a nagyszerűen megalkotott, hiteles zenei élményt.

ÉKA

„A daljáték Kacsoh Pongrácz örököseinek engedélyével, a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével kerül felhasználásra.” www.proscenium.hu

Heltai Jenő részbeni örököseinek jogait a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítette. www.hofra.hu